Bezárás
Annyit

A Mikulás név és alakváltozásai

De miért Mikulás? Honnan ered ez a név éppen ilyen változatban? Ahogy próbáltam utánakeresni rengeteg névváltozatot találtam. Nem biztos, hogy minden helyes, de én ezeket találtam. 

A mi Mikulásunk eredetileg Νικόλαος (Nikolasz) néven látta meg a világot egy gazdag családban Krisztus után 245-ben, az akkori Római Birodalom területén. Ma a térség Anatólia néven ismert és Törökországhoz tartozik.   

Püspökké 270 körül már inkább a latin Nicolaus néven vált (Nicolaus, Episcopus Myrae in Lycia). Akkoriban kb. így nézett ki: 

nicolaus

Püspökként a legenda szerint folytatta jótékonykodását ablakba helyezett, kéményen bedobott ajándékokkal ezért a Noel Baba (ajándékozó apa) néven kezdték emlegetni. Törökországban ma is így hívják de inkább az újévhez kötődik, mert ott nem ünneplik a karácsonyt. De ez az elnevezés a spanyol, portugál nyelvterületen is továbbterjedt Papa Noel néven vagy Franciaországban Pere Noel illetve Olaszországban Babbo Natale formában. 

Hozzánk viszonylag későn érkezett meg a Mikulás hagyománya. A 19. század végén láthatóan szláv közvetítéssel, mert a Mikulás bizony szlovák szó. A Miklós név szlovák változata. Mi magyarul nem is mondjuk így szimplán, hogy Miklós legfeljebb olyan szóösszetételben, hogy Szent Miklós nevenapján, Miklós napkor

Közkedvelt a Télapó kifejezés is, ami a hiedelemmel ellentétben egyáltalán nem kommunista kreálmány. Már a két világháború között is gyakran használták, ha ideológiát akarunk keresni hozzá, hát éppen azért mert szlovák eredetű a másik név. 

Kétszer is problémássá vált tehát Magyarországon szegény Mikulás, aki alig telepedett meg nálunk máris margóra került szlovák neve, majd vallásos kötődése miatt. 

Ha valami gyenge ideológiai próbálkozás volt az inkább a fenyőünnep, de ez a karácsonyt és jézuskát igyekezett leváltani mérsékelt sikerrel. 

A Mikulás és a Karácsony egymásra csúszása azt hiszem angolszász bűnelkövetőknek köszönhető. Az alapvetően amerikai Santa Claus még egyértelműen Szent Miklósra utal. Ez a kifejezés olvadt össze az inkább britt körökben használt Father Christmas (Karácsony Apó) névvel, ami ugye egyértelműen a karácsonyra hajaz. Az összeolvadás talán annak is köszönhető, hogy az angolszász kultúrában nem tartanak névnapokat. Bár a szentek napjait úgynevezett Feast Day-eken keresztül katolikus körökben ott is tartották, de ezek a vallásosság visszaszorulásával lassan kikopott. 

Odin

A Télapó kifejezés kapcsán azonban érdemes említeni egy Szent Miklóstól teljesen független vonalat is. A germán népeknél, tehát elsősorban Németországban, már jóval a kereszténység előtt tartotta magát a hagyomány, miszerint a főisten Odin, Sleipnir nevű nyolclábú, repülő lován „járta” az országot. A hagyomány szerint a gyerekek ennek a lónak tettek ki csizmájukban a kémény mellé szalmát, répát, amiért cserébe Odin ajándékokat vagy édességet hagyott benne.  Odin azonban nem ugyanaz a jóságos, titkon ajándékokat osztogató figura volt, hanem az igazságosztó. Német körökben ezért a télapó régebben sokféle ábrázolásban volt látható, ami nem feltétlenül volt jóságos. Talán mára ebből annyi maradt meg itt nálunk, hogy krampuszaival a télapó virgácsot is hozhat, tényleg mintegy igazságosztóként, aki a jó gyereket megjutalmazza, a rosszat pedig megbünteti. 

Úgy tűnik tehát, hogy a nálunk ünnepelt Mikulás ünnep egy sajátos ötvezete a keresztény Szent Miklós hagyománynak és a germán Odin legendának. 

ded moroz

Említésre méltó változat még az orosz (ortodox) Дед Мороз (ded moroz). A kifejezés olyasmit jelent, hogy Fagy Apó. Érdekesebb azonban az ábrázolásmód. Ahogy az ortodox egyházban szinte minden, a dolgok majdnem olyanok mint a katolikus vonalon, de azért mégsem teljesen. A ded moroz ruhája is a püspöki köpenyre emlékeztet, azonban sokszor kék. Szembetűnő különbség, hogy rendszerint hosszú bottal jár, társa Снегурочкa (hópelyhecske), aki nő és szánnal járják együtt az országot. 

Szerintem ebből a vonalból a télapó botja, ami egy kunkori végű püspöki bot (a jópásztor, főpásztor botja) és a szán ismerhető fel nálunk. Bár a bot talán a katolikus Mikulás verzióban is ott van.

Santa Claus

A Mikulás amerikában hízott el, mégpedig a Coca-Colától. Haddon Sundblom amerikai grafikus egy kampány számára alkotta meg a vidám, kövér, pirospozsgás arcú öregembert a széles övvel, piros kabátkában 1931-ben. Az tévedés, hogy ő alkotta meg a Mikulás arculatát, hiszen egyértelműen a Szent Miklós és más ábrázolások ihlették az alkotást. Ami viszont egyértelmű, hogy a figurából eltűnik a vallásos vonal, nincs püspöki bot, a köpeny kabátkává rövidül és piros lesz, hisz az üdítőgyártó színe is ez.

Ez a megjelenés terjedt el leginkább, ma már a különböző télapó ábrázolások sokkal inkább hasonlítanak Sundblom figurájára, mint a püspöki vagy a német eredetű süveges, erdei manóra, törpére vagy koboldra hajazó figurára. A 20. század közepén aztán ehhez a figurához kötődően további elemek szövődtek. Ilyen a télapó lappföldi lakhelye, a rénszarvasszánnal, aminek semmi nyomát nem találjuk a finn vagy akár lapp helyi legendákban.