Annyit

1956 ellenforradalom – beettem én is

 
 

1956 kapcsán valami nagyon fontosat tanultam meg az életben. 1972-ben születtem. 16 évvel az 56-os események után. Nem voltam ott, nem láttam a saját szememmel. Nincs élményem róla.

Először az iskolában hallottam 1956-ról. A 80′-as évek történelemkönyveiben amikből tanultunk az szerepelt, hogy 1956 ellenforradalom volt. Elhittem. Miért?….Mert azt mondták. Beettem Mátyás királyt is, meg a tatárjárást is, ahogyan a pitagorasz tételt is….ugyanazok (a tanáraim) mondták, és ugyanazokban az iskolai tankönyvekben szerepelt.

1956

Tudásunk nagyrésze honnan származik? Honnan tudod, hogy kerek a föld és nem lapos? Honnan tudod, hogy Ausztrália létezik?

Hallottál róla, könyveket olvastál róla, láttad a TVben és talán, ami a leghangsúlyosabb, ezt tanították az iskolában. Elhiszed? El hát. Még akkor is ha saját szemeddel sosem tapasztaltad, hogy valóban kerek a föld, nem vagy űrhajós. A legtöbb tudásunknak nem megyünk utána, én nem csináltam matematikai számításokat, hogy vajon a pitagorasz tétel igaz-e. Nem is érdekelt. Most jön a szentségtörés. Engem általános iskolában 1956 sem érdekelt. Ugyanolyan távoli valami volt, mint a Mohácsi vész, vagy a Pákozdi csata. Tök jó (vagy tök szar), de túl vagyunk rajta, és különben is mikor csöngetnek már. Beettem mindent, amit tanítottak nekem.

1956

 

Azt hiszem tudásunk vagy 80%-a ilyen lehet. Egyszerűen elhisszük amit mondanak nekünk.

1989-ben 17 éves voltam. A kommunista rendszer összeomlott és hirtelen az újságok, a könyvek, a TV arról kezdett el beszélni, hogy 1956-ban forradalom volt. Új történelemkönyvet kaptunk, de annak tartalma más volt. Ugyanazokat az újságokat olvastam, de azok homlokegyenest mást írtak mint akár néhány hónappal korábban.

Néztem a TV-t, ahol okos, öltönyös emberek, szuperkomoly arckifejezéssel beszéltek a forradalomról. Ugyanolyan okos, öltönyös emberek, szuperkomoly arckifejezéssel, mint akik korábban az ellenforradalomról beszéltek.

Azt hiszem ez volt az a pillanat, amikor eldöntöttem, hogy semmit nem fogok elhinni ezentúl csak mert azt valaki nagyon komoly arckifejezéssel, mégoly hangsúlyos kellékekkel megtámogatva, mondja.

Ez a története annak, ahogy a szkepticizmus alapvető részévé vált a gondolkodásomnak. A görög szkeptikusok valami ilyesmit vallottak:

– minden tudás csak limitált lehet. Még a logika eszközét használva sem lehetünk bizonyosak abban, hogy a végső igazságra bukkantunk mert azok a tények (premisszák), melyeket logikus következtetéseinkhez használunk legtöbbször előfeltevéseken alapulnak.

Számomra a szkeptikusok legfontosabb üzenete az, hogy nincs végső igazság, az nem létezik valami tiszta, megkérdőjelezhetetlen formában.

Talán ünneprontó dolog ilyeneket írni, amikor a TVben vonják fel a zászlót, ma majd okosok patetikus szavakat szuperkomoly arccal megint, de számomra ez az egésze már régen valahogy mérgezetté vált. Talán túl öreg vagyok 37 évesen, már nem eszem be a kanyarokat, már ott ül a vállamon a kisördög és azt mondja:

– mi van ha átírják a könyveket megint?

 
 
 
 
 

//

<a href=”http://www.pax.com/free-counters.html”><img src=”http://counter.pax.com/counter/image?counter=ctr-f1tj9cfrgg&noscript=1″ alt=”Free Hit Counter” border=”0″ /></a>

Megosztás