A globalizációnak ezzel vége? Néhány gondolat Putyin inváziójáról
Elég sok olyen vélemenyt olvasok Ukrajna lerohanása kapcsán, hogy ezzel nagyjából vége van a globalizációnak. Ez egy olyan olvasata...
A világ leggyorsabb reformját volt alkalmam látni ma Szófiában. A több mint 50 fogyatékos gyermeket ellátó intézmény és a tőle nem messze lévő kizárólag fogyatékosok számára működtetett iskola falára új táblát helyeztek ki, miszerint ez egy közösségi alapú szolgáltatást nyújtó centrum.
Ezzel a reform befejezettnek volt tekinthető és a statisztikában egyetlen nap alatt egy intézménnyel és 50 férőhellyel csökkent a bolgár bentlakásos nagy intézmények száma. A hasonló jellegű román reform úgy történik, hogy a négy pavilonból álló többszázfős mammutintézmény épületegységenként új nevet, önálló jogi személyiséget, önálló postacímet kap és itt is lecserélődik a tábla, de itt négy másikra amelyek mind közösségi rehabilitációs központ névre hallgatnak.
Hogy haza is beszéljek egy kicsit, a magyar reform egyelőre úgy néz ki, hogy a törvény szerinti korábbi 150 fős létszámkorlát megmarad ugyan, de az 2010. februárjától telephelyenként, intézményrészlegenként értendő így pl. a 700 fős szentgotthárdi pszichiátriai intézmény azonnal legitimálja helyzetét. Igaz korábban sem zavart senkit, hogy évekig nem feleltek meg a törvénynek jóval az előírt létszám feletti férőhelyekkel, de az sem szúr szemet úgy tűnik senkinek, hogy mit keres egy fővárosi intézmény a nyugati határszélen.
Megint megtapasztaltam ma, most éppen Szófiában, hogy mintha valami varázscsapásra, valami láthatatlan szabványra épülve működnek ezek az intézmények, ahol az igazgatónő hajviseletétől a bentlakók üres tekintetéig olyan nagyon ismerős minden. És az is döbbenetes, hogy milyen tehetséggel szívja magába ez a kiírthatatlan szemlélet a reformszóhasználatot. Bonbonokkal és üdítővel tarkított előadásában az igazgatónő végig az önálló életre felkészítésről beszélt, büszkén vezetett végig bennünket a háromszintes otthon folyosóin, ahol a gyerekek nem nézhetik a helyi Planeta nevű zenecsatornát, mert abban az énekesnők prostituáltakra emlékeztetnek. A szobákban olyan katonás rend volt, hogy elszégyelltem magam milyen állapotban hagytam az esti nindzsázás után a hotelszobámat és az önálló életvitel része az is, hogy a fiúkkal együtt a TV-szobában csak akkor lehetnek, ha van velük egy szociálpedagógus. Juj hát én mindig így szerettem volna élni, ahol gondozhatom a rendmániás nagynénire emlékeztető igazgatónő kertjét ("a kertet a gyerekek maguk gondozzák") a piros sapkás törpével és a miniszökőkúttal együtt.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Elég sok olyen vélemenyt olvasok Ukrajna lerohanása kapcsán, hogy ezzel nagyjából vége van a globalizációnak. Ez egy olyan olvasata...
Valahol olvastam, hogy 1944-ben Budapest ostromának előestéjén, amikor az oroszok már bekerítették a várost, a lakosok még sült gesztenyét vásárolva...
Szingapúr sokszor emlékeztet engem a kádári Magyarországra csak jobban sikerült. Az állami bérlakásrendszeren alapuló szingapúri lakótelepeket aprólékosan megtervezik és évtizedek...
A globális kereskedelem fellegvárában Szingapúrban, az itteni viszonyokhoz képest meglepő intenzitással feszül egymásnak a helyi (heartlander) lakosság egy része és...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!