Kérdésfeltevés az Európai Parlamentben
Mairead McGuinness – Az EU, mint az ENSZ Fogyatékosügyi Egyezményének egyik aláírója saját fogyatékosügyi stratégiájában is deklarálta annak központi elemeit. Úgymint, az anti-diszkrimináció elvét, az egyenlő lehetőségek és az aktív befogadás kapcsán teendő intézkedéseket.
2010 márciusában, a Bizottság képviselői részt vettek az European Coalition for Community Living által Brüsszelben szervezett “A kirekesztést finanszírozzuk miközben a befogadást hirdetjük? Az Európai Uniós források felhasználása fogyatékos emberek nagy létszámú intézményekben történő elhelyezésének támogatására” című konferencián.
A Bizottság figyelmét felkeltette a megszólaló civil szervezetek aggodalma, miszerint az Európai Unió Strukturális Alapjai meglévő intézmények fejlesztésére, illetve új, fogyatékossággal élő emberek részére készülő nagy intézmények létrehozására kerülnek felhasználásra, ami teljességgel ellentmond az érintett állampolgárok jogainak.
Az EU Fogyatékosügyi Stratégiájának és az ENSZ Konvenció céljainak jelentős átfedésének tudatában, milyen cselekvést tervez a Bizottság ennek a problémának a megoldására, és annak biztosítására, hogy az EU strukturális alapjai nem kerülnek megengedhetetlen módon felhasználásra, hanem azok a fogyatékossággal élő emberek közösségben történő önálló életivitelét segítik elő?
Vivian Reding, a Bizottság alelnöke – Azzal szeretnék válaszolni Mrs McGuinness szóbeli kérdésére, hogy habár a bentlakásos ellátási formák megszervezésének felelőssége a tagállamoké, a Bizottság fontosnak tartja elősegíteni a fogyatékossággal élő és mentális problémában érintett emberek abbéli jogának érvényesítését, hogy azok önálló életet élhessenek a közösségbe integrált szolgáltatások támogatásával, az intézményi lét alternatívájaként.
Ez év végére a Bizottság által elfogadásra kerül egy Európai fogyatékosügyi stratégia, mely a 2010-20 közötti feladatokat foglalja össze. Ez a stratégia egységes keretet teremt az ENSZ Egyezményben foglatak megvalósításához. A fogyatékossággal élő emberek önálló életvitelének támogatása és a nagy ellátórendszerek intézménytelenítése a prioritások között lesz. Különös hangsúly kerül mindezek tekintetében a Strukturális Alapok potenciális szerepére.
A Strukturális Alapok felhasználásának prioritásai természetesen nemzeti és regionális szinten kerülnek kidolgozásra, de a Bizottság együttműködik a tagállamokkal a jó gyakorlatok és irányelvek megosztásában, annak megállapításában, hogyan használhatóak fel ezek a források a legjobban az egyének autonomiájának és a fogyatékossággal élő emberek önálló életvitelhez való jogának elősegítéséhez.
Szeretném továbbá megemlíteni, hogy az Európai Szociális Alap többek között eszköz arra, hogy eltávolítsuk a fogyatékossággal élő emberek egyenlő társadalmi részvétele előtt tornyosuló akadályokat. A Szociális Alapból többek között finanszírozásra kerülhetnek konzultációk, tréningek melyek a fogyatékossággal élő emberek speciális igényeihez igazodnak, rehabilitáció, munkahelyteremtés a szociális gazdaságban, speciális támogatások a fogyatékossággal élő emberek vállalkozóvá vállásához, felvilágosító, figyelemfelhívó kampányok a diszkrimináció elleni küzdelemhez. Finanszírozható ebből az alapból tréning és átképzés a nagy intézmények jelenlegi dolgozói részére a közösségi-alapú szolgáltatási formákra történő átállás elősegítése érdekében.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai ugyanakkor felhasználhatóak a szociális infrastruktúra fejlesztésére, az ilyen új típusú szolgáltatások támogatására.
Erre vonatkozóan, a Bizottság egy segédletet dolgozott ki arra, hogyan kerüljenek a Strukturális Alapok forrásai felhasználásra úgy, hogy azokból a fogyatékossággal élő emberek is diszkrimicációmentesen részesülhessenek. Ez a segédlet úgy került kialakításra, hogy lehetővé tegye a lebonyolító hatóságok, a közreműködő szervezetek és a project végrehajtók számára is az egyes Strukturális Alapból finanszírozott projektek és programmok előkészítését, lebonyolítását, monitorozását és értékelését.
Seán Kelly viszontválasza – Mrs. McGuinness, a kérdés megfogalmazója képviseletében szeretném megköszönni az őszinte és részletes választ. Csak egy vagy két rövid kérdésem lenne. Először is, tervez-e a Bizottság bármilyen konkrét intézkedést azokkal szemben, akik a strukturális alapok forrásait nem megfelelően használják fel, különösen az általunk most tárgyalt területen, a fogyatékossággal élő emberek ellátása területén? Másodszor, mikorra várható, ha egyáltalán várhatunk ilyet, a kifogásolt gyakorlatok megszüntetése a kérdéses tagállamokban?
Viviane Reding, a Bizottság Alelnöke – Amennyiben a strukturális alapok nem megfelelően kerülnek felhasználásra, úgy a Bizottság közbeavatkozhat, de az elsődleges felelősség és kötelezettség természetesen a tagállamokat terheli abban, hogy megvalósításra kerüljenek saját szakmapolitikai célkitűzéseik, és megszervezzék saját szociális ellátórendszerüket, beleértve ebbe a nagy létszámú intézményben elhelyezett emberekkel kapcsolatos kérdéseket is. A kérdés természetesen az: vétót emelhetünk-e ha a tagállamok folytatják az eltérő módon történő forrásfelhasználás gyakorlatát? Ön tudatában van annak, hogy a Strukturális Alapok olyan rendszerben kerülnek felhasználásra, amelyben megoszlik a felelősség a Bizottság és a tagállamok között. Ennek megfelelően az a tagállamoktól függ, és azok régióitól, hogyan menedzselik a programjaikat és miképpen valósítják meg azokat a különböző projektek kiválasztásával.
Mindemellett, még ha nem is tudunk vétót emelni, együttműködünk a tagállamokkal abban, hogy alakítsuk azok politikáját. Például, a bolgár kormánnyal két évig tartó együttműködés keretében az ottani kormányzat kötelezettséget vállalt, hogy nem használja az EU forrásait a meglévő nagy intézményeinek fejlesztésére, az intézménytelenítés elvét követik.
Megosztás
