Annyit
A globalizációnak ezzel vége? Néhány gondolat Putyin inváziójáról
Elég sok olyen vélemenyt olvasok Ukrajna lerohanása kapcsán, hogy ezzel nagyjából vége van a globalizációnak. Ez egy olyan olvasata...
Annyit
Magyar közélet, politika - fogyatékosügy és pszichiátria - Szingapúr, Örményország, Észtország
A jereváni rádió jelenti
2
5 napja egy jereváni konferencián vagyok Örményországban, a World Psychiatric Association regionális rendezvényén. Kis időm csak most, a végére van, hogy egy rövid szösszenetet írjak.
A konferencián az egyik első előadást a World Psychiatric Association jelenlegi olasz elnöke tartotta és a magam részéről már régen hallottam ilyen agresszív, tenyérbe mászó beszédet. Igazán meglepő egy olyan ország pszichiátere szájából, ahol a legnagyobb elmeosztály a törvény értelmében max. 15 fős lehet. De hát mindenki hozza a frusztrációját, onnan ahol megéli azt.
Arról beszélt, hogy nagyon kéne vigyázni ezzel a világszerte divatos közösségi pszichiátriával, mert igazi, bizonyítékokon alapuló ellátást csak kórházban lehet nyújtani. A közösségi ellátásból kiszorulnak a jól képzett pszichiáterek, tele vannak a szolgáltatások kétes egzisztenciákkal, akik bizonyítékok helyett ideológiai alapon utasítanak el minden medikális ellátást. Már előző nap is feltűnt nekem a professzor, ugyanis a jereváni operában tartott nyitó ceremónián azt találta mondani, hogy a legfontosabb emberi jog a pszichiátriai kezelés során, hogy a betegek megkaphassák a szakszerű diagnózisukat. Több pszichiáterre van szükség tehát, kórházakra és képzett szakemberekre, akik szigorú protokollok mellett magas színvonalú ellátást képesek nyújtani.
Nem pedig ez a legendákon alapuló közösségi ellátás kell, különben is – hangzik el egy másik nyitó előadásban – olyan, hogy közösség már rég nincs sehol, élünk vadan, elmagányosodva a világban, ha baj van szakszerű segítségre van szükség, tehát még több pszichiáter kéne. És több kórház..ha ezt eddig még nem hallottuk volna…
Ugyanaznap szóba elegyedtem a konferencián segítő diákok egyikével, aki önkéntesen volt itt az egyetemük felkérésére. Elmesélte, hogy nagyon fájt a lába a magassarkú cipőben ezért felhívta az édesanyját, akivel 20 km-re lakik Jerevántól. A mamája azonnal felkapott egy pár lapostalpú cipőt és leszaladt a helyi marsrutka (a szovjet időkből itt maradt iránytaxiként működő kisbusz szolgáltatás) megállójába és leintette az érkező buszt. Arra kérte a sofőrt, vigye már be ezt a pár cipőt Jerevánba, mert a lánya egy rendezvényen van és rettenetesen fáj a lába. A sofőr gondolkodás nélkül átvette a csomagot a számára idegen asszonytól és Jerevánban leadta a konferencia helyszínül szolgáló Marriott szálló előtti megállóban várakozó lányának.
Szóval nincs is olyan, hogy közösség….mi?! Én egy ilyen helyen, mint Örményország a marsrutka sofőröknek, a mindenkivel szóba elegyedő piaci kofáknak és az egyetemről önkéntes munkát vállaló diákoknak adnék pénzt a mentális egészség előmozdítására, és bottal hajtanám el a Marriott szállóból lazacozva ellátórendszert építőket.
Megosztás
Ajánló
2022. március 6. 10
Annyit
Gesztenye ostrom előtt
Valahol olvastam, hogy 1944-ben Budapest ostromának előestéjén, amikor az oroszok már bekerítették a várost, a lakosok még sült gesztenyét vásárolva...
Annyit
Közösségfejlesztés a szingapúri lakótelepeken
Szingapúr sokszor emlékeztet engem a kádári Magyarországra csak jobban sikerült. Az állami bérlakásrendszeren alapuló szingapúri lakótelepeket aprólékosan megtervezik és évtizedek...
Annyit
Bevándorlásellenesség a bevándorlók országában
A globális kereskedelem fellegvárában Szingapúrban, az itteni viszonyokhoz képest meglepő intenzitással feszül egymásnak a helyi (heartlander) lakosság egy része és...