Ez estére már világosan látszik. Végre valaki kavicsot dobott a tóba, amin fodrok keletkeztek. Valamikor délelőtt olvastam a Facebookon a NOL –ban megjelent interjút, aztán mennem kellett vidékre de még a kocsiban is lekapcsoltam a zenét, és ezen járt az eszem. Estére már komment hegyek, gondolkodó, beszélgető emberek bejegyzései alatt, nem is volt időm végigolvasni őket.

Hetek, hónapok óta szarul alszok. Tehetetlennek, és tehetetlenségemben felelősnek érzem magam. A minap beszélgettem egy csodás lánnyal és igazán sok dimenziója van az életemnek, de azon kaptam magam, hogy vele is a demokráciáról, a politikáról beszélek. Fényképek helyett ezzel nyomom tele a facebookom és keserű a szám íze, mert azt érzem, cselekednem kell. Én nem akarom, hogy ez még egyszer egy olyan hely legyen, ahol százezreket vezetnek el valakik valahova, míg mások, mindenki más, az utcán tétlenül nézi őket, vagy nem is nézi, mert a kirakat érdekesebb…. és ha nem nézek oda, nem is létezik az egész. Én nem akarok tanúja sem lenni annak, ahogy emberek életén így át lehet gázolni, igazgatni a pedigrémet és mondókámat, hogy az utca jó oldalán álljak majd, amikor másokat előszednek, baszogatnak, megaláznak. Tegnap még csak „felemelt kezekkel sétáljon ki az irodából” elbocsátások, ma közmunka, holnap kényszermunka.

Most este újra végigolvastam az eredeti NOL cikket és megmosolyogtatóan meglepő, hogy fejben milyen messzire szaladtam tőle. A cikket én egy félmondatba kapaszkodva máshogy (esetleg félre) értettem ahhoz képest, ahogy a hozzászólók többsége értelmezte:

„Egy ilyen koalíció nyilván elképzelhetetlen lenne, erről nem is érdemes beszélni. Elég megállapodni abban egy alkotmánykorrekciós szövetség tagjaiként, hogyan állítjuk helyre a versengő pártrendszer feltételeit.” (nol.hu) 

Bennem ez utóbbi maradt meg, az alkotmánykorrekciós szövetség, amit én egyébként értelmezhetetlennek tartok a jelenlegi parlamenti pártok keretei között. Valahogy az első pillanattól kezdve én ezt egy olyan szövetségként értettem, amiben az egyes pártok nem egymás javára mondogatnak le keresztben a jövőbeli mandátumokról, hanem egy harmadik, rajtuk kívül álló…maradjunk ennél az elnevezésnél, alkotmánykorrekciós szövetség javára, ha akarnak. 

Szó sincs itt a Jobbik és az MSZP, Gyurcsány és Zagyva, vagy az MSZP és az LMP közötti szövetségről, és azt is gondolom, ezek a pártok együtt sem lennének képesek az emberek többségét mozgósítani. Mert vagy láthatatlanok, vagy éppen túlságosan és láthatóak, és ami látható belőlük az vállalhatatlan. Éppen ezért számomra nem nagyon volt érdekes, hova lép az MSZP. A Jobbik meg még kevésbé. 

Ma, amikor a NOL cikket olvastam hosszú idő óta először gyúlt valami reménysugár a fejemben. Az ötlet igazi magva számomra inkább az egydimenziós, egymandátumos szövetség gondolata, melynek egyetlen tiszavirág életű feladata Magyarország demokratikus kereteinek visszaállítása. 

Egy végtelenül egyszerű, tényleg egybites keret. Három négy pontban összeszedhető (alkotmány és bírósága, média, független hatalmi súlyokat jelentő intézmények), jól kommunikálható, és paradox módon tényleg a Fideszt saját eszközeivel megállító mozgalom lehet ez. 

Bárki áll elő vele, nagyot arathat. 

És legfőképpen az ország arathat nagyot, mert a rendszerváltás után egy fenyegetett helyzetben egy igazi összefogást mutathat meg, Magyarország demokratikus elkötelezettségét. Egy ilyen választási szövetség győzelme nagyon komoly alapokat rakhatna le, mert kiszállva a hétköznapi politizálás ideológiai kereteiből a határokat mutatná meg. Eddig fiúk és ne tovább. Most egy hónap alatt visszaállítjuk a 89-es alkotmányt, a hatalmi ellensúlyokat és a magunk részéről vesszük a kalapot és megyünk. 100 esztergomi polgármesternyi összefogás, minden választókörzetben. Ezt három év alatt még fel lehetne építeni, és nem kell túl bonyolult jelszó hozzá. 

Paradox módon a megismételt országgyűlési választáson akár a FIDESZ is nyerhet aztán, csak éppen aligha lesz kétharmada és kénytelen lesz immár az alkotmányos keretek között mozogni. Van közöttük olyan ember, aki alkalmas erre, és könnyen lehet nagyon sok ember, akinek egyébként alapvetően konzervatív-keresztény beállítottsága van, először az alkotmányos kereteket visszaállító kezdeményezésre szavazna, majd másodszor az így keretek közzé szorított, valószínűleg megújuló FIDESZ-re. És ezt a logikát végig lehet vezetni tulajdonképpen az összes párton. 

Az ország gondjai egy csapásra nem oldódnának meg. Viszont Magyarország leérettségizne demokráciából.