Az internet és Észtország

A Magyarországon tervezett internet adó kapcsán ismét előkerült Észtország példája. Tegnap éppen Aczél Endre írt rövid cikket az észt példáról, de az érdeklődés kölcsönös, mert ugyancsak tegnap egy észt újságíróval ebédeltem, aki megjegyezte, hogy egy ideje már tudatosan figyeli a magyar híreket, mert ritkán látni ennyi ostobaságot egy helyről érkezni.

Hát nagyjából itt tartunk. Gondolom a Századvég milliárdos megbízásából már dolgoznak rajta, hogy ezt a megítélést miképpen alakítsák valami pozitívba. Én sok sikert kívánok hozzá, a magam részéről nem tudtam sajnos megcáfolni az újságíró szavait. Azért sem, mert látom, a magam bőrén tapasztalom, hogy az internet mit tett Észtországgal.

Én nem kántálnám megint végig, hogy milyen elektronikus fejlesztések mentén alakult át a teljes észt közigazgatás és a mindennapi élet. Itt és itt részletesen írtam ezekről. Azzal kívánok foglalkozni inkább, hogy mi mindennek a szövegkörnyezete és a következménye.

Aczél Endre azt írja, hogy Észtország nem “munkaalapú társadalmat” épít. Tudom, hogy ő ezt Orbán Viktor fogalmi keretei között mondja, de én mégis ehhez képest azt mondom, hogy dehogynem. Észtország a legdurvább neoliberális gazdaság és társadalompolitikát folytatja, néhány mutató tekintetében azt kell mondjam, az USA Észtországhoz képest egy jóléti állam. Már ami a szociális kiadásokat illeti például. A munkaképes lakosság közel 73%-a dolgozik, és némi túlzással de kijelenthetjük, hogy azok, akik nem dolgoznak Észtországban, azok nem is nagyon esznek. Rendkívül alacsony szintű szociális ellátások vannak a balti országokban.

eesti meedias

Az a népszerű kép, hogy Észtországban az emberek a szalmakazal tetején interneteznek, az nem csak abból fakad, hogy itt nagy keletje van a high-tech kultúrának és huszonéves geek hipsterek lepik el, sőt irányítják az országot. Ez már a következménye valami másnak, ami inkább az előző bekezdésben foglaltakkal van összefüggésben. Az észt társadalmi berendezkedés ma szinte rigolyásan a tagadása mindennek, ami a szovjet múlthoz köthető. Ezért az öngondoskodás, az állam szerepének a minimalizálása, az állampolgár erős kontrollja az állam felett és mindek előtt a szabadság olyan alapvető értékekké váltak, hogy ezek oltárán az eltelt 25 évben akár súlyos megszorításokat is képesek voltak elviselni.

Amikor hasraesünk Észtország teljesítménye előtt, akkor ezek előtt az értékek előtt érdemes hasraesnünk. A geek kultúra és az internet lefedettség, az elektronikus közigazgatás és az olykor kétszámjegyű gazdasági növekedés már mind-mind következményei ennek.

Bizony munka alapú társadalom az észt, csak nem az orbáni fogalmak szerint, aki úgy képzeli a munka alapú társadalmat, hogy azt majd ő fogja nyújtani. A NER sok hazugsága közül az egyik az, hogy egyszerre képzeli el az ország (értsd: a lakosság) felemelkedését és a hálószobától az utolsó betéti társaságig mindenhova betüremkedő, kontrolláló  minden ellentétes ígéret ellenére gömböcként növekvő, pökkhendi állam terjeszkedését. Ugyanez a vágyfantázia megvolt az előző kormányokban is. Magáról minden eddigi magyar államberendezkedés jótevőként gondolkodott legyen az királyság, népköztársaság, köztársaság vagy szimplán hívja magát Magyarországnak.

Az észt példa ehhez képest azt üzeni nekünk, hogy az állam és polgára viszonyának jelentős átalakítása nélkül csak ugyanabban a dagonyában taposunk, teljesen mindegy milyen ideológiai színezettel. A szalmakazalon internetező észt azért teszi ezt, mert nem nagyon van más választása. Az állam ugyanis kiszállt az életéből.

És ennek nem csak az a nagyszerű következménye van, hogy nincs sorbanállás, pofavágás, a hivatalokban, nincsenek arrogáns ügyintézők (mert a közigazgatás a neten van). Hogy nincs emberkedő rendőr, nincsenek ezek a “hjaj..mondja, mit kezdjünk most magával..” kezdetű mondatok (mert mindent rögzít a kamerája), nincs hálapénznek becézett milliárdos korrupció (mert az eü rendszer minden rezdülése követhető az interneten), de ennek a keresleti oldala is fel lett számolva.

Teljesen fölösleges az államhoz járni (segítségért, támogatásért), mert nem fog adni semmit. Teljesen felesleges kenegetni a különböző szereplőket, mert habár segíteni nem segít az állam, ámde azt a funkcióját elkezdte komolyan venni, hogy őrködik a korrupció felett. Ez Észtországban olyan szinten komolyan veszik, hogy egyszerre tartóztatnak le önkormányzati vezetőket és 8 eurós kenőpénzzel a határon próbálkozó csempészeket. Itt a megoldjuk okosba, ugyanaz a bűncselekmény mint 160 milliós házat vásárolni törtrésznyi jövedelemből.

Szóval a szalmakazalon netező észt előtt minden akadály el lett távolítva, hogy megálljon a maga lábán. Legyen neki internete, ami itt állampolgári jog (ettől még nincs ingyen, de elérés mindenhol van). Legyen számára 30 másodperc egy vállalkozás létrehozása (tényleg pár kattintás), és ugyanennyi az adóbevallás. Fizessen nagyon egyszerű, nagyon alacsony összegű adókat. (21% egységesen cégeknek, magánszemélyeknek, amiből azonban nagyon kevés kedvezmény van) ezért cserébe azonban pusztán annyit kap, hogy az állam gondoskodik arról, hogy se korrupció, se fojtogató bürokrácia, se a bűnözés ne akadályozza.

Minden más rajta áll. Észtországban kiemelkedően magas a felsőfokú végzettségűek aránya, de ennél is magasabb a felnőttoktatásban résztvevők száma. Az időseket is beleértve, a lakosság 50%-a beszél angolul, a lakosság több mint 70%-a használja az internetet. Épül egy nagyon gyorsan növekvő tudás alapú társadalom. És habár még nem vagyok itt elég ideje, hogy igazán mélységében lássam a dolgokat, két dolog itt nyilvánvaló.

A lakosságnak nagyon komoly leckét kellett megtanulnia arról, hogy az állam nevű cici nem létezik többé. Akármi is történjen mindenkinek a maga tudásával kell boldogulnia.

Az államnak pedig azt kellett megtanulnia, hogy parádézós Audiból nem lehet munkába parancsolni embereket. Nincs az a rongyrázó birodalmi öntudat. Az ország nem egy nagyívű vezér brilliáns meglátásaiból épül, hanem olyan, mint egy szolgáltató vállalat. Vannak feladatai, de az állam gazdagságot nem tud teremteni. Az a dolga, hogy minden akadályt elhárítson az elől, hogy a lakosság gazdaggá tegye ezt az országot.

Én magamat eddig egy baloldali gondolkodású, meglehetősen etatista (az állam szerepét hangsúlyozó) embernek tartottam. Szociálpolitikusként ez talán nem meglepő. Egy év alatt Észtországban, azonban olyan hatások értek, hogy meglehetősen jobbra tolódott a gondolkodásom. Annak azonban, amit itt jobboldalnak hívnak, nem sok köze van ahhoz, amit Magyarországon annak hívnak…

 

 

 

 

67 hozzászólás a(z) “Az internet és Észtország” bejegyzéshez

  1. clotard

    És hogy működik ez a “mindenki a maga tudásával boldogul” elv azon a, feltételezem, állami egyetemen, ahol dolgozol? Mérik az oktatók teljesítményét, és ez alapján kapja fizetését? Esetleg csak határozott idejű szerződésekkel alkalmaznak mindenkit? Jó volna, ha egyszer erről írnál.

    Válasz
    • Zsoolt

      Igen, mérik a teljesítményt. Egy oktatóval maximum öt éves szerződést köt az egyetem, itt senki nem dolgozik 30 éve, hanem legfeljebb 6×5 éve. Minden új szerződés alkalmával nyílt pályázaton kell megküzdeni az egyetemi állásért, amire bárki más is jelentkezhet, amikor lejárt a szerződés. Eleve nem lehet pályázni ha az előző öt évhez képest nincs plusz teljesítmény. A teljesítményt elsősorban publikációban, kutatási tevékenységben és nemzetközi aktivitásban mérik.

      Válasz
      • clotard

        Hát, igen. Ez kéne nekünk is, akár a középiskolákban is. Ehelyett az életpálya-modell a legvonzóbb szó mindenki számára. El nem tudom képzelni, hogy ez valaha is meg fog változni nálunk.

        Válasz
  2. Kövesdi

    Tekintve, hogy bezartak az Eszt kovetseget nalunk, meg tudnad mondani, hogy nem eszt allampolgarkent lehetek e vallalkozo esztorszagban? (grafikus a foglalkozasom)

    Válasz
    • Zsoolt

      2015 január elsejétől lehetsz, még úgy is, hogy nem laksz Észtországban vagy akár sosem jártál az országban. Már most is lehetőség van feliratkozni, de január elsejétől ún. e-residency segítségével a világ bármelyik pontjáról lehet észt bejegyzésű vállalkozást indítani Észtországban, használva az ország online pénzügyi és igazgatási infrastruktúráját. Erről a lehetőségről itt írtam korábban részletesebben: http://tallinnban.blog.hu/2014/05/10/10_millio_e-bevandorlo_10_ev_alatt_esztorszagba

      Válasz
      • Kövesdi

        Koszonom szepen!

        Válasz
      • Kövesdi

        Zsoolt tudnal esetleg tobb informaciot megosztani velem errol? Peldaul nem szeretnek ennek a korrupt allamnak adot fizetni de szeretnem ha a vallakozasom tovabbrais jogszeruen mukodne. Nem ugyeskedni akarok csak kihasznalni a polgari engedetlenseget. Es ha mar adot fizetek akkor az eszt allam modell sokkal (ertheto okobol) szimpaitusabb.

        Válasz
        • Nalaya

          Ez annyira szörnyű, jellegzetes magyar mentalitás. Semmi köze nincs a polgári engedetlenséghez, az a teljes önbecsapás. Mert ugye élni itt szerenél? Itt szeretnél igénybe venni egészségügyi ellátást? Itt járatnád iskolába a gyerekedet? Itt várnád el, hogy fejlesszék a tömegközlekedést? Itt veszed meg SOKKAL olcsóbban a vacsorádat, mint Észtországban és itt internetezel még adóval együtt is sokkal olcsóbban, mint Észtországban. De fizetni, na azt nem szimpatikus. Pedig az egész ott azért működik, mert nagyon erős a nemzeti érzés és ehhez hozzátartozik az adó befizetése is.Igen, ingyenes a tömegközlekedés Tallinban. Mert a befizetett adóból tellik rá, hogy spóroljanak: több tömegközlekedő kevesebb autó a városban, kevesebb szennyezés, kevesebb parkolóhely, több munkahely a tömegközlekedési vállalatnál és a többi. Akik szintén adót fizetnek. Ilyen egyszerű, de ez attól működik, hogy senkinek sem jut eszébe külföldre fizetni az adót, ha Észtországban él. Ez a lényege mindennek.

          Válasz
          • Kövesdi

            Ennek semmi koze ahhoz amit leirtal, Egyreszt nincs gyerekem pont azert nincs mert itt elek es nem vagyok hajlando “kis adofizetoket” nemzeni mert aki igy beszel egy ember eleterol az inkabb … nem folytatom. A (tudtommal) vilag legmagasabb afajat fizetem minden utan amit itt megvasarolok. Emellett szamtala kulon es extra adot is fizetek – telekommunikaciosado, tranzakciosado stb. Ha nem olvasnam azt, hogy korrupcio vadjaval fellep egy masik allam a kormanyunkal szemben vagy annak tisztsegviseloivel koztuk a NAV dolgozoival szemben akkror akkor mondhatnad azt, hogy csupan ugyeskedes vezerel. De ertsd meg miert fizessem ki jo vagy rossz szajizzel az adomat ha a kormanyom rossz gazdakent elkotyavetyeli a nehezen megkeresett forintjaimat. Kell, hogy legyen valamilyen lehetoseg arra, hogy ellenaljak ennek. (de ha nem akarod akkor igy sem fogod erteni)

          • Nalaya

            Én értem amit mondasz, csak pont épp ez az a reagálás ami a csőd és nem a haladás felé vezet. Igenis van köze a kettőnek egymáshoz, nagyon is. Az, hogy áfát fizetsz de szja-t nem, csak szépítégetése a dolgoknak. Ha hibázik az orvos, kirúgjuk a portást, miért nem szólt, hogy sürgős az eset. Attól függetlenül, hogy valóban volt e korrupció (mert akkor azt nagyon szigorúan büntetni kellene) ez Magyarország belügyének kellene lennie. Mi köze ehhez az Egyesült Államoknak??? Ez hecckampány, az USÁnak inkább a saját háza táján kéne söprögetnie, van mit, bőven.
            Egy adóhatóság ne legyen korrumpálható, ez alap. Legjobb módja, ha nincsenek kiskapuk az adó megkerülésére. Így nincs útja a korrupciónak, mert a kenőpénzzel szembe nem lehet állítani semmit. ezt az Észtek zseniálisan kitalálták. (és ahol nincs buszjegy, ott nem lehet bliccelni) De ha nincs így, és a rendszerben is kevés pénz van, a korrupció 100 fejű hidraként fog újra és újra feltámadni. Az adód kivonásával az állam összeomlásához járulsz hozzá. Az adók újraelosztásáról akkor lehet vitatkozni (és kell) amikor a pénz már a kasszában van.
            Az meg régen baj, ha a gyerekek politikai okoból nem születnek meg. Majd ha egyszer mégis lesz, megérted.

      • alf

        Nem így van. Meg kell jelenned Észtországban és ujjlenyomatot adnod. Tervezik, hogy ezt a jövőben a nagykövetségeken is meg lehessen tenni.
        Nézz utána a dolgoknak, amikről írsz, nagyon sok a pontatlanság a posztokban.

        Válasz
        • Zsoolt

          Tudom, hogy tervezik. Ezért írtam, hogy akár el se kell menni Észtországba. Amikor valamit úgy reklámoznak, hogy 10 millió új e-bevándorló lesz az országban akkor biztosan nem arra gondoltak, hogy majd idejön mindenki ujjlenyomatot adni. A rendszer most áll fel, számos változás lesz még.

          Ezzel együtt igazad van, sok lehet a pontatlanság a posztokban. Senki nem tévedhetetlen, ráadásul akár tényeket is lehet egészen másképpen interpretálni.

          Válasz
  3. Marcus Livingston

    Ezek az elvek szerintem csak akkor működhetnek, ha teljes az egyenlőség a társadalomban.

    Válasz
    • Zsoolt

      Európában Észtországban vannak a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenségek, mégis a fenti alapelvek mentén működik az ország. Az egyenlőtlenség egyébként az árnyoldala mindannak, amit írtam, bár még így is körülbelül 10 százalékponttal alacsonyabb a szegénység által veszélyeztetettek aránya mint mondjuk Magyarországon. Mivel a nagy többség dolgozik sokkal kevesebb a szegény, ugyanakkor az is igaz, hogy itt, aki szegény (mert fogyatékos mondjuk) annak szinte kilátástalan a helyzete.

      Válasz
      • changemynamekukac

        Ez azért nem biztos, hogy követendő példa. Én is bejártam egy jobb-bal-centrum útvonalat a gazdaságpolitika tekintetében (kulturális értelemben maradtam liberális mindig is), de ez nekem azért kemény. Nem hiszem, hogy nem lehetne összehozni arrafelé egy többkulcsos jövedelem/nyereségadót, ahol az ebből befolyt összeget a modernizációra, illetve a hátrányos helyzetűek minél nagyobb arányú felzárkóztatására lehetne csak fordítani teljes transzparencia mellett. Értem én, hogy távolodni akarnak mindentől, ami a szocializmusra hajaz, de így átesnek a másik oldalra. Én még 2005-ben voltam arrafelé, inkább a nyugati részen (szigetek + Tallin + Pärnu), keletre nem jutottam el. Van egy benyomásom a Baltikumról, de nem tudom hogy ez a leszakadók kiket takar, most milyen esélyeik vannak, mennyire erős a nemzetiségi vonal a kérdésben stbstb. A képet lehet árnyalni, de most az, amit sugall a cikk, hát nem pozitív, pedig nem vagyok az az állam csecsén csüngő típus.

        Válasz
        • Zsoolt

          Ez mind jogos, szerintem is nagyon durván neoliberális az itteni gazdaságpolitika, a leszakadók szinte esélytelenek. Idősek, fogyatékosok, az orosz kisebbség azon tagjai, akik végzettség és szociális kapcsolatok nélkül dolgoztak itt, kistelepülésen élők. Most Észtország egy válaszút előtt áll. Én remélem, hogy elmozdul egy svéd értelemben vett szociáldemokrata irányba, több figyelmet fordítva a leszakadókra. Ennek ellenére el kell ismerjem, hogy az a sokkszerű kivonulás az emberek életéből az elvégzett egy nagyon fontos munkát. Felszámolta, vagy legalábbis kisebbségbe szorította a “kádári/brezsnyevi” embertípust. Alapvetően megváltozott az értékorientáció, sokkal több az önálló, cselekvő ember, és azt hiszem enélkül jóléti társadalmat sem lehet építeni. Magyarán a kemény lecke mintha előfeltétele lenne egy egészségesebb alapokon nyugvó gondoskodásnak.

          Válasz
          • changemynamekukac

            “Magyarán a kemény lecke mintha előfeltétele lenne egy egészségesebb alapokon nyugvó gondoskodásnak.”

            Ezzel egyetértek, de ez a szocializmusban indult azzal, hogy nem lehetett számítani az államra. Itt kezdett el már önállósodni az ember. Réka cikke jó volt erről, azt hiszem ezt volt a diplomatémája, csak továbbdolgozta, vagy éppen rövidítette, erre nem emlékszem már:

            http://epa.oszk.hu/00000/00017/00168/pdf/02juhasz.pdf

          • Zsoolt

            Köszönöm a cikket, el fogom olvasni, nagyon érdekel. Terveztem egyébként, hogy írok erről a témáról kicsit bővebben, mert kicsit bonyolultabban láttom ezt annál, mint ahogy itt beszélek róla, csak szűkek a műfaji keretek.

          • changemynamekukac

            Igazán nincs mit. Ez volt a hosszabb diploma változat, de tudtommal ide kell egy Corvinusos ismerős, aki leszedi:

            http://szd.lib.uni-corvinus.hu/1004/

            Ez csak a közgazdász vonulat, ha cikk születik, akár itt, akár a Tallinos blogon én is szívesen olvasnám, mert én is alapjában véve erről az oldalról látom a problémát, miközben nem csak ez az egy olvasat létezik.

            (Teljesen off kérdés: tallinos blogra nem lehet valahogy integrálni a disqust?)

          • Zsoolt

            Biztos lehet. Amúgy is tervezek egy nagyobb arculatváltást ott, csak olyan nehezen kezelhető az a rendszer, hogy ahhoz külön idegállapot kell és egy fél nap szabadidő, ami nincs:)

          • changemynamekukac

            https://medium.com/ bár nem tudom, hogy akkor mi lesz a régi cikkekkel, de az egyik legjobb blogos felületet adja. Viszont ez is fél-egy nap mire kitanulja az ember. 🙂 Ördögi kör.

          • changemynamekukac

            Tényleg off, de ez nekem csak amolyan reggeli kávé melletti okoskodás, és lehet hogy az egyes ok-okozat következmények sem olyan erősek, mint gondolom, mert csak logikai úton elmélkedem, az adatok pontos ismerete nélkül.

            Nem tudom, hányan szakadnak le, ez a társadalom hány százaléka, de nekik minimális állam mellett kevés esélyük lesz a továbbtanulásra, ami pl. a finn-modell egyik kritikus tényezője. Ha nehézségbe ütközik az egyetem, főiskola, vagy akár csak szakma megszerzése (nem ismerem a helyi viszonyokat), akkor pont a populizmusra lesz kapható az egyén, ami főleg az oroszok rossz érvényesülési lehetőségeinél országkockázati tényező. /Nálunk is az, de a példa reggel a Redneck amerikai vidék-republikánus szavazótábor és az általa képviselt elvek kapcsán ugrott be/

          • Zsoolt

            Ma írok erről egy külön bejegyzést a Tallinnban blogra.

          • changemynamekukac

            Nekem most esett le, hogy te írod, írtad az annyit.blog.hu-t is. 🙂 Még a régi örményes cikket olvastam, meg Szingapúrról párat, de nem sokat. Eléggé sok témát érintettél, nem is tudom hogyan találtam rád (nem az örményes cikk volt az ami odavitt, noha azt kapta fel a média, valamit Ázsiáról/Szingapúrról kerestem, és úgy akadtam rád). Most akkor az a blog befulladt és itt, illetve a tallinban.blog.hu-n írsz rendszeresebben? Lesz egy kis olvasnivalóm a közeljövőben, jó volt nagyon a blog. 🙂

      • Marcus Livingston

        Nekem nagyon nem tetszik ez a rendszer, és őszintén szólva nehezen tudom elképzelni, hogy ezt morálisan bármilyen módon alá lehet támasztani. Nem hiszem, hogy nekünk jelenleg ez lenn a követendő példa most, hogy a 3-4 millió cseléd országa lettünk megint.

        Válasz
    • Norbert Szabo

      Az már kommunizmus, vagy tévedek?

      Válasz
      • Marcus Livingston

        Igen, az a kommunizmus, ami meg gyakorlatilag soha nem valósulhat meg a jelenlegi tudásunk szerint

        Válasz
        • Kövesdi

          Mit tekintesz egyenlosegnek a tarsadalmon belul? Velemenyem szerint az mar eleg jo alap ha a jogilag egyenloek vagyunk az az a torvenyek a tarsadalmi pozicionktol figgetelenul ervenyesek rank. Ez ugy velem meg nem kommunizmus.

          Válasz
          • Marcus Livingston

            Jogilag mi is egyenlőek vagyunk itt Magyarországon.

          • Kövesdi

            Biztosan felreertheto voltam de amikor egy “tyuktolvajt” elitelnek felevre es egy milliardokat sikkaszto politikus a targyalas utan nem, hogy buntetest nem kap hanem a poziciojat is megtarthatja akkor ezt nem tekintenem egyenlonek. De ez az egyenlotlenseg mas allamoknal is megfigyelheteo ha olvastal Berie Ecclestone vesztegetesi bortanyarol akkor az jol peldazza azt amire gondolok. Szoval egy dolog az, hogy a jog es a torvenyek egyforman ervenyesek mindenkire de ha alkalmazasukkor megis kulonbseget teszunk az alapja kinek mi a tarsadalmi statusza akkor szar az egesz.

          • Marcus Livingston

            Amennyiben az a fajta egyenlőség megvalósul, akkor gondolod, hogy minden jobbra fordul? Ez a kulcsa a magyar társadalom problémainak? Jelentős kérdés, az biztos, de nem tudom elhinni, hogy Észak-Magyarország egy leszakadt, többnyire romák által lakott lakott településén megszűnne a nyomor, vagy legalább minimálisan élhető viszonyok alakulnának ki. De beszélhetünk a több tízezer hajléktalanról is, az éhező gyerekek tömegeiről, vagy a multikban összeszerelőként dolgozó, nyomorgó emberekről. Rajtuk aztán nem segít, ha egyenlő feltételeket biztosítasz, mert ha valaki mar a rajtnál ilyen jelentős hátrányt szenved, akkor nem is biztos, hogy egyáltalán célba fog érni.
            Magyarországon szerintem a szociális halót kellene megerősíteni, ami ma mar szinte nem is létezik, de 2018 után biztosan nem fog, megígérte a Vezér.

          • Kövesdi

            De en nem ezt irtam, en nem allitottam, hogy ez gyogyir minden bajra vagy ez majd megoldja minden problemankat, en azt irtam “az mar eleg jo alap” lenne. Ahhoz hogy megoldodjanak azok a problemak amiket felsoroltal ez elengedhetetlen szerintem. A szocialis haloval – foleg ha eros – az lesz a baj, hogy fuggove teszi az allmolgart. Ez tortent a rendszervaltas utani evekben a politika az allmi juttatasok reven fuggove tette a valasztokat. Csak nehogy a masik part keruljon kormanyra mert akkor bukom az adokedvezmenyt a gyest a tokom tudja mit. Igy ha volt (nem tudom, hogy volt e) egy part ami eloremutato ertelmes gondolatokkal allt elo de az kevesebbet adott vissza a valasztopolgarnak akkor az szinte az elejen megbukott. Egy ertelmes tarsadalom belatna, hogy akkor jar a legjobban ha az allam tobbet hagy a zsebeben es nem juttatasok formajaban kapja azt – kegyet gyakorolva – vissza az allmtol. Az allm fuggjon inkabb az en adomtol es ne en az allmi juttatasoktol. (ez bersze nem igaz az a jo ha egyik sem zsarolhato a masikkal)

          • Marcus Livingston

            Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Belgium. Mi a közös ezekben az országokban? Borzasztóan erős a szociális haló. Mindeközben a lakosság van annyira felvilágosult, hogy nem a 14. havi nyugdíjért fogja romba dönteni a következő generációk életét. Tehát amit írsz, az nem törvényszerű. Mellesleg százszor humánusabb, mint az észt modell, meg a magyar. Mert egyébként amint írtam is az előbb, 2018-ra beígérte a Vezér a teljes öngondoskodás államát.

          • Balogh Balázs

            kb. addigra (2018-ra) fognak a fenti országok “önként” csatlakozni az iszlám államhoz 🙁

  4. bm613

    “Én magamat eddig egy baloldali gondolkodású, meglehetősen etatista (az állam szerepét hangsúlyozó) embernek tartottam. Szociálpolitikusként ez talán nem meglepő. Egy év alatt Észtországban, azonban olyan hatások értek, hogy meglehetősen jobbra tolódott a gondolkodásom. ”
    Lehet így is, úgy is. Picit arrébb, Skandináviában másképp csinálják, és az is működik.

    Válasz
    • Zsoolt

      Ez igaz. A bejegyzés Észtországról szólt, de tény, hogy ehhez képest a svédek, finnek jóval nagyobb újraelosztási rátával működtetnek egy jól működő jóléti államot. Ami engem mégis valamelyest jobbra tolt az az a felismerés, hogy nem lehet megkerülni a lakosság felébresztését a poszt-szocialista álomból. Ez pedig valószínűleg nem a jóléti politikák mentén fog megtörténni. Az észt példa legalábbis ezt mutatja.

      Válasz
    • Henrik Fodor

      szerintem idővel Észtország hozzáállása is eltolódhat Skandinávia irányába, csak előbb nyilván szeretnék elérni a megfelelő gazdasági fejlettséget.

      Válasz
  5. Zsolt-bp

    Azért ne felejtsük el, hogy az észt fővárosban, Tallinnban teljesen INGYENES a TÖMEGKÖZLEKEDÉS! (népszavazás döntött róla) Ezt a példát várhatóan más városok is átveszik, például Prágában is erról szól az önkormányzati választás….Ez egy igazán baloldali dolog!

    Válasz
    • Zsoolt

      Igen, ezt az a Centrum Párt vezette be, amelyik leginkább baloldali értékeket képvisel és amelyik Tallinnt is irányítja. Más területeken is van esély rá, hogy több jóléti juttatás lesz az országban, januártól például a 19 eurós családi pótlékot 45 euróra emelik. Még nehéz eldönteni, hogy ez egy jóléti fordulat jele, vagy a közelgő választások osztogatása.

      Válasz
  6. Oobiewan

    “A szalmakazalon internetező észt azért teszi ezt, mert nem nagyon van más választása.” Ezt nem értem. Pont hogy van más választása. Hisze nem mondja meg neki senki hogy hol netezzen. Vagy hogy netezzen-e. Ahol meg tudja oldani, ott netezik. Nem pedig az állam által lekorlátolt piacon, az észt nemzeti internetcafékba kell mennie.

    Válasz
    • Zsoolt

      Ez alatt inkább azt értettem, hogy nincs más választása…dolgoznia kell. Az internet minden sarokba történő bevezetésének motivációja nem az volt, hogy az erdő közepén is lehessen instagramozni, hanem, hogy kinyíljanak a lehetőségek a meglehetősen elszigetelt vidéki emberek számára is. Nem ingyen sörként van internet mindenhol, hanem a foglalkoztatás, a részvétel elősegítése volt a cél. “Segély nem fog jönni, de adunk neked internetet, találj ki valamit”..ez az üzenet.

      Válasz
  7. Bálint Juhász

    Érdemes lett volna az eleje felé belinkelni egy cikket vagy elemzést észtország rendszerváltás utáni helyzetéről / emberek hozzáállásáról / érzéseiről(?) . Mármint ebből az egészből csak az hiányzik, hogy a lakosság miért ezt választotta? Ha szeretnénk párhuzamot vonni mo. és éo. között, jó lenne tudni, hogy ők honnan merítettek erőt egy ennyire liberális állam kiépítéséhez. Magyarországon elképzelhetetlen, hogy bármely párt ezt végigvigye, ezért lennék kíváncsi, hogy mi az amiben ők ennyire mások.

    Válasz
  8. Solkim

    Az ilyen írások kimondva-kimondatlanul arról szólnak, hogy nekünk is egy ilyen modelt kellene részben vagy egészben követnünk. Amit viszont hiányolok az ilyen írásokból, hogy mi volt az, ami miatt egy-egy társaadalom olyan úton akart és tudott elindulni, amelyiken elindult. Például miért fogadták el az észtek, hogy kihajítják az állami gondoskodás modeljét. Csak akkor tudunk reálisan arról gondolkodni, hogy nálunk mit lehet másolni, ha az előfeltételeket ismerjük.

    Ismerve valamennyire az észteket (többek között édesanyám ellenzéki irodalmat csempészett Tallinba a 70-es években), gyanítom, hogy az erős nemzeti érzés volt az egyik motiváció, ami segített teljesen szembefordulni azzal a múlttal, amelyikben üldözték őket. (Ha az erős nemzeti érzés valóban előfeltétel, akkor a Magyarországon élő népesség már bukta is a változtatás esélyét.) Feltehetőleg az is közrejátszott, hogy az orosz kisebbséget (nevezhetjük gyarmatosítóknak is) a rendszerváltáskor jogfosztottá tették, és mivel az előző hatalom kádereinek jelentős része orosz volt, így a múlt rendszer emberei csak elvétve jutottak az új hatalom közelébe. Történt tehát egy tényleges elitváltás is. (De ezt csak tippelem.) Mindenesetre _nálunk_ nem volt éles szembefordulás a múlttal, nem lett határozottan kimondva és bemutatva, hogy az rossz volt, innentől pedig másfajta jövőt sem lehet rendesen építeni. Tudtommal az észteknél nem ilyen tutyimutyi volt a rendszerváltás (nincs is a parlamentben kommunista utódpárt, azt hiszem), talán ezért is képesek mást építeni.

    Válasz
    • Kövesdi

      Sztem itt mondod ki a lenyeget “Mindenesetre _nálunk_ nem volt éles szembefordulás a múlttal, nem lett határozottan kimondva és bemutatva, hogy az rossz volt, innentől pedig másfajta jövőt sem lehet rendesen építeni. ” De ezen meg nem keso valtoztatni tekintve, hogy visszajutottunk a tortenelemben a rendszervaltashoz, legalbbis ami a politikankat illetei. Fontosnak tartanam peldaul a parbeszedet az emberek kozott. En ugy latom, hogy mi a rendszervaltaskor azt vartuk, hogy a demokracia mennyei mannakent hullik majd az olunkbe amiert nem is kell semmit tennunk csak hatradolni es sajnos ezt a politikusaink is erositettek bennunk. El tudnek kepzelni olyat (de csak civil alapokon), hogy demokracia pontok jonnek letre a telepuleseken ahol meg lehetne vitatni az rendszervaltas ota eltelt jo es rossz donteseket akkor talan kialakulna egy olyan jovokep amire lehetne alapozni.

      Válasz
      • Solkim

        “demokracia pontok jonnek letre a telepuleseken ahol meg lehetne vitatni az rendszervaltas ota eltelt jo es rossz donteseket” – Azt kocsmának hívják. 😀

        Szerintem a rendszerváltás hajója elment, amikor az MDF kormány nem vitte véghez a beígért tavaszi nagytakarítást. Vagy talán már akkor elment az a hajó, amikor az előkészületek tárgyalásos úton történtek, defenesztráció helyett.

        Majd legközelebb, amikor majd ismét fenntarthatatlanná válik a politikai-gazdasági rendszer.

        Válasz
        • Kövesdi

          Solkim hiszen itt tartunk. Vagy velemenyed szerint miert van szukseg muvirag, szappan es internetadokra?

          Válasz
          • Solkim

            Szerintem nem akkor fenntarthatatlan, ha új adókat vetnek ki, hanem amikor nem tudják beszedni azokat.

          • Kövesdi

            Persze ertem ezzel csak arra akartam utalni, hogy a hataran vagyunk ennek es lehet nem kellene megvarmi mig teljesen osszeomlik a tarsadalmunk. Ennek altalaban nem szokott jo vege lenni.

          • János Bánáti

            Ahogy a körülöttem lévő vállalkozások helyzetét nézem, meg azokét akiknek nekem kellene dolgoznom :-(… lassan mindenki tönkremegy és aki tönkremegy az adót sem nagyon fizet… errefelé közelítünk…hogy mikorra érjük el a teljes összeomlást azt nem tudom…

    • changemynamekukac

      Egy témába vágó írás, közgazdász szempontból:

      http://epa.oszk.hu/00000/00017/00168/pdf/02juhasz.pdf

      Válasz
    • Solkim

      Időközben elolvastam az előző részeket is, és látom, hogy ugyanezeket az okokat már a szerző is leírta korábban. A múlttal való szembefordulást, a nemzeti érzést, az elitváltást. Megírta továbbá azt is, hogy Észtországban REprivatizáció történt – ahogyan nálunk is kellett volna történnie, az elbaltázott kárpótlás helyett.

      Azt viszont eddig nem láttam nála explicit módon leírva, hogy szerinte az első évek mélyrepülése után az észtek MIÉRT nem sunnyogtak vissza a korábban alutasított modelhez, miért nem hívták vissza a korábban kiebrudalt elitet, miért maradtak meg az elkezdett úton? Én a sorok közül azt olvasom ki, hogy a nemzeti öntudat éppannyira fontos része volt a receptnek, mint a korábbi elit által kínálható politikai alternatíva kizárása.

      Biztos vagyok benne, hogy ha nem fosztották volna meg az orosz kisebbséget az állampolgárságuktól (vagyis a szavazati joguktól is), továbbá ha nem távolították volna el páros lábbal a régi garnitúrát a gazdaságból és a közigazgatásból is, akkor a 95-ös választásokkal náluk is megszakadt volna ez az átalakulás.

      Amit nem értek, hogy a szerző miért gondolja azt, hogy még most sem késő az észt receptet követni. Mégis hogyan? A patriotizmusunk a béka segge alatt; a korábbi elit és az új elit úgy összefonódott, hogy nem lehet őket szétválasztani (a régi garnitúra gyerekei ma már új elitet alkotnak – vö. pl. Janza család); reprivatizálni 20 évvel a rendszerváltás után már nem lehet (vagy lehet?); és a legfontosabb, hogy nincs olyan nemzetközi társadalmi, politikai megrázkódtatás, ami az akkori időkhöz mérhető “forradalmi helyzetet” eredményezhetne.

      Válasz
      • Zsoolt

        én is azt gondolom, hogy ezt a receptet csak egy összeomlás után lehet követni. Magyarország pedig éppen afelé tart..

        Válasz
        • Solkim

          Ebben egyetértünk… Csakhogy egy demokratikus rendszer összeomlása után nem feltétlenül az következik, mint egy diktatúra összeomlása után.

          Válasz
          • Pal Szabo

            Solkim…nalunk mar reg nincs demokracia….ha nem vetted volna eszre mar reg I Viktor az uralkodo….

      • Wendriner Piroska

        A francba, mért nem lehet itt kimásolni a szövegből azt a mondatrészt, amire válaszolni akarok?

        Szóval hogy mért nem hívták vissza a régi elitet. Valószínűleg azért, mert oroszok voltak, és az oroszokat Lettországban hagyományosan utálni kell.
        A kérdés inkább az, hogy az új elit mért nem vonzódik a korrupcióhoz és az önkényuralomhoz?

        Válasz
      • Minorkavidor

        REPRIVATIZÁCIÓ?
        Én sváb paraszti családból származom. Noha nem telepítettek ki Ausztriába v. Németországba, birtokunktól megfosztották őseimet. Helyükre bukovinai székelyek kerültek. Majd jött a téeszesítés. 1990-ben kinek reprivatizálták volna birtokunkat? Nekünk vagy nekik? De ugyanez elmondható a holokauszttúlélőktől is. Ott kinek reprivatizáltunk volna. A túlélőknek, ill. leszármazottaiknak vagy azoknak akik 1938-44 között elvették tőlük a vagyont? De idevehetjük a földosztást is. A nagybirtokosoktól kárpótlás nélkül vették el földjeiket. Ugye ez nem kifejezetten piackomform eljárás. Most akkor nekik vagy a földhöz juttatottaknak adtuk volna vissza.

        Válasz
        • Solkim

          Igazából az elv viszonylag egyszerű. Meg kell húzni egy határt (pl. 1944.márc.19.), és semmisnek nyilvánítani minden állami utasításra végrehajtott ingatlancserét, ami azután történt. És ezeket az ingatlanokat, földeket visszaszolgáltatni a tulajdonosoknak vagy az örököseiknek. Kárpótolni azután azokat kellett volna, akik emiatt kényszerülnek költözni az évtizedek óta jóhiszeműen használt tulajdonból. Akik pedig rosszhiszeműen használták, azokat kárpótolni sem kellett volna. Persze a konkrét törvény nyilván bonyolultabb lett volna… Mindenesetre figyelemre méltó, hogy Romániában például visszaszolgáltatási törtvény van életben.

          Válasz
  9. alf

    nem tudom, honnan veszed, hogy sokan tanulnak felsőoktatásban észtországban, e szerint a cikk szerint messze OECD átlag alatt: http://arvamus.postimees.ee/989290/heli-aru-statistika-naitab-eestis-hariduslikku-tardumist

    Válasz
  10. alf

    Valamint nem mondanám, hogy az állam nem ad támogatásokat, pl van munkanélküli segély, a gyes az meg a fizetés 100%-a másfél évig.

    Válasz
  11. alf

    A szolidaritás hiányát pedig nem nevezném értéknek.

    Válasz
  12. alf

    Egyébként a PR nagyon fontos. Magyarországon az adóval együtt fele annyiba kerülne az internetelőfizetés, mint Észtországban, valamint az elérhető sávszélesség is kb a fele a magyarnak. Ennek ellenére észtországról úgy beszélnek, mint ahol az internet alanyi jog, magyarországról meg mintha a kőkorszakban élnénk.
    Észtországban kisebb a bürokrácia, egyetértek, és ez kb az egyetlen jó dolog, amit el tudok mondani itt élőként. Meg persze szépek a lányok.

    Válasz
  13. Karikasostor

    Az a helyzet, hogy az észtek pont a szörnyű történelmük miatt tudnak jól elrugaszkodni. Az ellenség tisztán definiálható. A Szovjetunió mindent hozott: óriási méretű orosz kisebbséget, és atyáskodó államot, korrupciót.
    Könnyű látni, hogy milyen jól le lehetett ezt fordítani ezt egy etnicista-liberális megoldásra: Beszélj észtül, beszélj angolul (kibaszás az oroszokkal, csatlakozz a világhoz), ne adj semmilyen segélyt (kibaszás az oroszokkal, könnyíted az állam terheit), üldözd a korrupciót (az oroszok kapcsolati hálójának szétszaggatása, az esélyek terítése).

    Magyarországon az oroszok távozása után egyedül maradtunk. A teljesen behálózott új pártok nem mertek tisztogatásba fogni, így a posztkommunista szar, minden, a viszonyok, a mutyizás, a korrupció, mind rajtunk ragad, egymáson próbáljuk leverni. A Fidesz új rezsimet épít, remélve, hogy megszabadul a vörösöktől. Csakhogy a megoldások is helyiek, s mint ilyen csakis a posztkommunista múltból építkehzetnek….

    Az észteknél Amerikából visszatért emigránsok is komoly szerepet kaptak. Képzeljétek el nálunk, mondjuk Sorost gazdasági miniszternek, Simonyit ipari miniszternek és így tovább. Micsoda hörgés lenne, hogy már megint a zsidók ülnek a nyakunkra, stb. Pedig a megoldás csakis az lehet, amit a cikk írója sugall: elszakítani a kapcsolati hálókat…. És az észtek megcsinálták, mert gyakorlatilag a szovjet orosz ellenségkép segített nekik abban, hogy mik nem akarnak lenni, merre nem szeretnének indulni… 🙂

    Válasz
  14. Pelléné Lizák Klára

    Én csak annyit tudok,mivel életem nagyobb részét eddig a volt Szovjetúnióban éltem,ők mindig is fejlettebb köztársaságok voltak.Ők gyártottak minden elektronikai gépeket,rádiókat stb.A balti államok köze- lebb voltak olyan országokhoz,ahol réges régen demokrácia működött,fejlettebb volt a technika,Finnország pl.Ezért nekik az átállás is könnyebben ment és kis országok!!!

    Válasz

Hozzászólás írása