Nem gondoltam, hogy a közeljövőben lesz olyan téma, amiben Észtország egy platformra kerül Orbán Viktor Magyarországával. Menekültügyben, pontosabban a menekültek európai befogadását érintő kvótákról szóló vitát illetően márpedig ez a helyzet.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Észtországban hallani sem akarnak menekültekről és bevándorlókról sem. A mostani EU tervezetet is, Orbán Viktorhoz hasonlóan élesen elutasítják, kikérik maguknak, hogy őket bárki is idegenek befogadására kényszerítse. Az észt sajtó ráadásul Orbánt tolja maga előtt, az állami média a DW cikkére hivatkozva Magyarország „szélsőjobboldali” miniszterelnökét idézve sorolja a menekültek befogadását elutasító érveket.

Az észt külügyminiszter az itt egyébként nagyon nem jellemző süketelést nyomva, annyit tud ehhez hozzátenni, hogy a menekültek kezelésének kérdése pusztán a következmények kezelése, az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az EU stabilizálja a helyzetet Észak-Afrikában és felszámolja az emberkereskedelmet.

A két ország közül Észtországot értem kevésbbé. Alig egy órával azután, hogy a helyi újsághíreket olvastam az egyetemen egy PhD hallgatóval találkoztam, akivel nem tudtunk normálisan beszélgetni a kutatási tervéről ugyanis a város fölött közvetlenül három vadászgép körözött valami iszonyú robajjal. A jelek szerint kettő a harmadikat próbálta elfogni. Összenéztünk a hallgatóval vártunk pár másodpercet és megjegyezte, ha eddig nem lőttek, akkor ez minden valószínűség szerint gyakorlat.

13.000 főt megmozgató hatalmas hadgyakorlat van Észtországban (és a másik két Balti államban is), amitől az utcakép kb. így néz ki:

Én nem tudom, hogy van egyensúlyban az a hangulat, hogy itt fél éve napról napra be van rendezkedve az ország egy esetleges orosz támadásra és arra, hogy esetleg megint észtek százezreinek kell menekülniük, és aközött, hogy hallani sem akarnak menekültek befogadásáról. Egy akkora országban, ahol mindössze 1,3 millió ember él egy pontosan akkora területen, mint Hollandia a maga 16 millió lakosával.

Nem először érzékelem az észtek idegenellenességét. Miközben egyre súlyosabb gondot okoz a munkaerőhiány, nem egy tanulmány (itt még úgy mennek a dolgok, hogy számok és hatástanulmányok alapján alakítják a dolgokat) világosan rámutatott, hogy az egyre romló demográfiai viszonyok érdemben akadályoznak bármiféle további fejlődést, a gazdasági szükségszerűséget is rendre visszaszorítja a menekültektől és bevándorlóktól való félelem. Márpedig az nagy szó, mert itt még nem láttam nagyon olyan dolgot, ami felül tudta volna írni a totemállatként tisztelt gazdasági szükségszerűség szempontjait.

Szóval meglep a dolog, de persze látom milyen erők mozognak ebben. A cikkek alatt lévő kommentárokban hamar előkerül az érv, hogy az ország már befogad egy 30%-nyi bevándorlót (az itt élő oroszok), többre nincs kapacitás. Van itt egy zsigeri félelem a nemzethaláltól. Alig 900.000 ember jelenti az észt nemzetet, az angolul tartott óráinkon hallgatók némi lemondással jegyzik meg, hogy tisztában vannak azzal, hogy a nyelvük egy nap valószínűleg eltűnik. Van egy szimbiotikus összekapcsolódás Európával, az észt identitásban az eltelt 25 évben nagyon erős lett az Európához tartozás, de ennek motorja nem csak a liberális demokráciákat jellemző értékek elfogadásában rejlik, hanem az EU (és a NATO) biztonsági garanciát jelent a fenyegetett létben.

És pont az ilyen pillanatokban derül ki, hogy hiába a szabadságszerető, demokratikus elköteleződés, a kozmopolita módon nyitott, modern gondolkodás, ha ez még mindig egy negatív (a fenyegetettségre épülő) identitásra épül, akkor az egész szerkezet azonnal rezegni kezd, ha újabb kihívások érik ezt az amúgy is gyenge identitást.

Észtország mindezek ellenére Magyarországhoz képest még mindig erős demokrácia. A kormány hivatalos ellenállásával ellentétben az ország 6 EU parlamenti képviselőjéből öten úgy foglaltak állást (köztük a kormányzó koalíció képviselői is), hogy Észtországnak nagyobb szimpátiát kéne mutatnia a kontinens határán lévő konfliktuszónából özönlő menekültek irányába. Próbálják szétválasztani a menekültek és a bevándorlás kérdését, de én is azt gondolom, hogy szinte teljesen mindegy, mert kézzel fogható az ország idegenkedése bármilyen típusú migrációval szemben. Kivéve persze ha saját lakosaik Finnországba, Svédországba vagy Angliába való távozásáról van szó. Akkor az észtek is, ahogy a magyarok azonnal kozmopolita EUs állampolgárokká válnak.

Ez az első csalódott bejegyzésem Észtországról..